FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ÉS KÖRNYEZETE

    Gyanta földrajzilag Nagyváradtól mintegy 40 Km-re van DK-nek, és közigazgatásilag a tőle 3 Km-re fekvő Kápolnához (Căpâlna) tartozik, de még mindig Bihar megye önkormányzatának felügyelete alá esik. A körülötte fekvő falvak, mint például Kápolna, amelyhez közigazgatásilag Gyanta tartozik, román nemzetiségűek és anyanyelvűek. Gyanta időjárása tekintetében, hőmérsékletileg a városiétól 1-2 fokkal tér el. Felszíne igen dombos, buckás, nagymértékben rusztikus jellegű, folyói a Fekete-Körös és a Holod. Gyanta környezete, erősen modernizálódó világunkban kissé szokatlanul hat, ugyanis erősen rusztikus jellegű. Ha korán reggel fölkelünk még láthatjuk amint a csordás (tehénpásztor) kihajtja a teheneket, majd ezt követik a libák, az ősi módszerekkel végezve a kihajtást amint egykoron nagyapáink tették. A régi házak között járva találhatóak a faluban, építészetileg is érdekességek. Mivel az említett Fekete-Körös ott folyik, és a rajta épített gát, amit 1976-ban készítettek (igaz rossz állapotban van), de már maga a látvány is megnyugtató, és segít, hogy gondolatainkban elmélyüljünk. Légköre tiszta, és levegője "erős", környezete tiszta és nyugodt, csöndes. Érdekesség még, a malom, ami régen hidraulikusan volt működtetve, de mára már elhagyatott, bár működőképes. A falu elég kicsi és könnyen bejárható bárki számára. Fontos még megemlíteni a nagy területű földeket, amelyek kevésbé vannak kihasználva. Gyantán tényleg nagyon szép látványt tárul elénk és nagyon alkalmas mindenki számára a kikapcsolódásra. A faluban sétálva, a városi környezet felpörgetett, nyomasztó érzése helyett, egy teljesen nyugodt életérzés vesz rajtunk erőt.

 

ETNIKAI, VALLÁSI, DEMOGRÁFIAI ÖSSZETÉTELE

    Gyanta lakossága fénykorában 2000 lelket számlált. De napjainkra ez már csak 18%- ra, (358) főre csökkent. A lakosság csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy főként a fiatalok külföldre mentek dolgozni, többek között olyan országokba, mint Portugália, Spanyolország, Olaszország. A fiatalok másik része pedig, Nagyváradon dolgozik és él. A településen inkább idősek élnek, 50-90 év közöttiek. Megfigyelések szerint azonban a falu nincs kihalóban, mert megfigyelhető a település életében egy ciklikusság, azok a lakosok, akik valamikor elköltöztek Gyantáról, öreg korukra visszajönnek a településre, ezzel elősegítve a falu élő láncának a folytonos regenerálását. A falu teljes lakossága 358 fő, amiből 159 férfi, 199 nő, ez összesen 360 háztartást jelent. A már említett 358 lakosból, 6,4 % (24 személy) román nemzetiségű, és 7,54 % (27 személy ) roma nemzetiségű, ez összesen 13,94 %, a maradék 86,06 % magyar nemzetiségű lakos, tehát a település túlnyomórészt magyarlakta település. A falubeliek elmondása szerint semmiféle etnikai konfliktus nincs a faluban. Mindenki tiszteletben tartja a másikat. A falu lakosai között igen jó kapcsolat van. Ami még nagyon meglepőnek tűnhet, a magyar lakosok nagyon jól beszélik a román nyelvet. Gyanta vallási hovatartozására a református lakosság számbeli dominanciája mellett - a sokszínűség jellemző. Ezen a kis 358 fős településen összesen 7 vallás képviselteti magát: református 82, 96 % (297 fő), baptista 6,73 % (21 fő), pünkösdista 6,73% (5 fő), római katolikus 3,43 % (10 fő), unitárius 0,71 % (2 fő), továbbá fellelhető még ortodox és görög katolikus, A 24 román nemzetiségű személy 75 % -a (18 fő) ortodox, 25 % (6 fő) görög katolikus, ez utóbbiak lelki szolgálatát a Dumbrava Bihor-i pap végzi. Bár láthatjuk, hogy több vallás együttesen van jelen e kis településen, nincsenek a lakosok között ebből származó konfliktusok és mindenki tiszteletben tartja a másik vallási hovatartozását A román ajkúak a falubeliek szerint házasság révén telepedtek le Gyantán (lásd Gyanta történelme). A kis számú roma nemzetiségű lakos, a falu lakói szerint a már említett téglagyár működése idején jött a faluba és telepedett le, mivel ők értettek a téglavetéshez a legjobban.

 

TÖRTÉNELME

    Gyanta a XIX. század végén és a XX. század elején élte fénykorát. A településen lakók többsége, főleg a férfiak nagy része, a XIX. század fordulóján az USA-ba utazott ki és ott dolgozott, változó iparágakban, mint pl. hajógyártás, szerszámgyártás, sőt még fegyvergyárakban is, és ezt követően idővel visszatértek Gyantára. Az így keresett pénz egy részét hazaküldve az itt maradt feleségek, szülők kapták meg, akik aztán abból földet vásároltak, házakat építtetek. Fénykorában a település fejlett gazdasággal és iparral rendelkezett. Minden fajta iparág megtalálható volt, mint az asztalosság, kovács, tímár (bőrműves), ács, kubikus (útkészítő), szekérkészítő, kőműves stb. Mezőgazdaságát tekintve gabonaféléket termesztettek, búzát, kukoricát, árpát stb. A település fejlettsége saját korában megelőzte a környező falvakat minden téren. Így helyet kapott Gyanta életében a malom, aminek igen nagy szerepe volt a falu életében, és a környező falvak életében is, hiszen Gyantára vitték az őrölendő búzát. Más ipari létesítmények, amelyek léteztek még és demográfiai és etnikai változást is hoztak a település életében, a két téglagyár volt amelyekből, az egyik magán a másik állami tulajdonban volt. Majd a szocializmus ideje alatt mind a malmot, mind a téglagyárakat államosították. A malom és a téglagyár munkalehetőséget biztosított a falubeliek számára, aki éltek is a lehetőséggel. Sok falubeli dolgozott a malomban és a téglagyárban. Ezek megszűnése nagy károkat okoztak a faluban és hozzájárult a falu leépüléséhez. Ekkor az emberek elvesztették a munkalehetőségüket, és vagy városba költöztek vagy otthon maradva mezőgazdasággal foglalkoztak. Az állattenyésztésben is jeleskedet Gyanta, a településen nagymértékben tenyésztettek szarvasmarhát, sertést, libát, sőt még lovakat is, de mindez már csak a múlté. 1974-ig községközpont volt. Gyantán volt a polgármesteri hivatal székhelye és más fontos közigazgatási intézmények, mint például: egy jól felszerelt orvosi rendelő , iskola (1-8 osztály), óvoda, továbbá a jelentősebb kereskedelmi egységek. 1974-től ezt a központi közigazgatási szerepét elvesztette, a polgármesteri hivatal át lett helyezve Kápolnára (román település), ami egy többszörösen hátrányos helyzetet generált közigazgatási, etnikai, gazdasági szempontból. Ezzel elkezdődött az a folyamat mely a falu fejlődésének leépüléséhez vezetett. E folyamat hatására a korábban létező intézmények jelentőségükből vesztettek, oly mértékben hogy jelenleg már csak egy intézményesített hatalom képviselteti magát az egyház révén. Nincs a hatalomnak világi képviselete, amely potenciálisan képes lenne a közösség összefogására és a közösségi érdekeket érvényre juttatni. Jelenlegi gazdasági helyzete Gyanta napjainkra eléggé elszegényedett településsé vált, ami részben annak is köszönhető, hogy a falu lakossága nagymértékben csökkent, az egykorinak mintegy 17%- ra, ami a kedvezőtlen munkalehetőségeknek is köszönhető volt. Jelenlegi gazdasága és gazdálkodása szigorúan önellátó jellegű. Az egykori malom sem működik már, csak elhagyatottan áll, a már említett téglagyárak megszűntek, nem léteznek. Az egykori nagy állatállományokból már csak itt-ott van néhány a faluban, ami a leépülést, elszegényedést igazolja. Ottlétünkkor 20-25 tehén kisebb csordát alkotva vonult végig a falun. Mezőgazdasága jelenleg stagnál, sok föld kihasználatlanul áll, parlagon hagyva. A megmunkált föld egy részét kukoricával vetették be, és azt termelnek. A lakosok elmondása szerint a földet a falu polgármestere használja, sőt még a Református Egyház földjének egy részét is, mint megtudtuk. A földbirtokosainak és az egyháznak is tartozik a használati díjjal, de ezt senki nem rója föl neki, mivel látják, hogy neki sem könnyű. Gyantán egy embernek van mezőgazdasági gépe, egy traktor a hozza való szerszámokkal, ő maga végzi a mezőgazdasági munkákat, mint a szántás, tárcsázás stb. Láthatjuk, hogy az emberek nem törődnek a mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel csak, olyan szinten, ami az önellátásra szükséges. Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy nincs jövedelmük a mezőgazdaságból és állattenyésztésből, ami nagyon leszegényíti az embereket. A megoldás erre a problémára az lenne, ha valaki kézbe venné az ügyet és segítené a gyantai lakosokat a megfelelő gépekkel, ami a mezőgazdasági munkákhoz szükséges és újra munkalehetőségeket teremtene a falubeliek számára.

 

TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK

 

    Gyanta turisztikai lehetőségekben is igen gazdag vidék. Nemcsak, azoknak ajánlott, akik hétvégére szeretnének odautazni, hanem mindazoknak, akik pihenni vágynak és nyaralni szeretnének. A csönd és a magány mellet a gátnál úszási ?strandolási? lehetőség is van. Ezt ki is használják az emberek, mert nyáron nagyon sokan járnak kirándulni Gyantára. Ezek az emberek vagy itt vásároltak házat és csak hétvégére jönnek ki, vagy sátorokkal érkeznek. Vannak azonban, akik hétvégenként a családi látogatással egybekötik a kisebb kirándulást. Gazdag halállománya miatt, horgászásra is lehetőség van, aki pedig csak táncolni és szórakozni szeretne, azoknak ott a szabadtéri diszkó, hétvégeken mindig telve fiatalokkal, akik a környező falvakból, vagy városokból érkeznek. Mindazok, akik pénzt szeretnének költeni, megtehetik azt minden pénteken a hét végi vásárban, ahol a házi készítésű termékeken át más érdekességeket is lehet vásárolni. Aki pedig természetbarát, és a természetet szeretné járni, erre a gazdag növényzet, és állatvilága, valamint dombjai miatt lehetőség nyílik. A falubeliek szerint télen akár síelni is lehet.? A jövőben szálláslehetőséget is fog biztosítani Gyanta, ugyanis most épül egy panzió, addig a Református Egyház táborában lehet száláshoz jutni, vagy be kell érnünk a falubeliek vendég szeretetével. Tehát láthatjuk, hogy e kis település milyen fantasztikus természeti adottságokkal rendelkezik, de sajnos ez nincs eléggé kihasználva. Turisztikailag Gyanta el van maradva és ahhoz, hogy Gyantán fellendüljön a turizmus megfelelő feltételeket kell biztosítani (pl: útviszonyok javítása) a turisták számára, amihez anyagi befektetés és hozzáértő emberek irányítására van szükség. Ez folyamatban van a már említett panzió építésével, ahol megfelelő körülmények lesznek kialakítva. Végül azt mondanánk, aki csak teheti, látogasson ki Gyantára, mert nagyon szép hely és biztosak vagyunk benne, hogy talál ebben a kis településben valamit, ami elnyeri tetszését. Ha nem másért a gyönyörű helyért és látványért érdemes kilátogatni Gyantára


 

ÉLETMÓD

    Gyanta életmódja, mint már említettük önellátásra van berendezkedve. Az emberek többsége azt fogyasztja, amit meg tud termelni, pl. krumpli, a zöldségek különböző fajtája, valamint, olyan gyümölcsök, mint szilva, körte, szőlő, alma stb. Többnyire húsféléket, olyat fogyasztanak, mint sertés, és liba, nagymértékben, valamint borjút kisebb mértékben. Gyümölcsöt és tejet viszont keveset. Az emberek falusi szokás szerint korán fekszenek le, átlagban 20-21 órakor, és korán kelnek föl 4:30 - 5:00?kor. A falu férfijai tömény alkoholt fogyasztanak inkább, pl. rumot, valamint vodkát, már a reggeli fölkelést is erős poharazgatás követi, ami aztán a délutánokba szokott átcsapni. Láthatjuk tehát, hogy Gyantán is egy szokványos falusi életmód van jelen. Az emberek itt is mint minden faluban megbeszélik napi teendőiket, a faluban történt mindennapi eseményeket. Szórakozásra nincs lehetőség ezért egyedül a televíziózás, az ami elfoglalja őket amikor éppen nincs munkájuk a ház körül. A fiatalok még el-eljárnak a közeli szórakozóhelyekre, de ez ritka. A falu orvosának elmondása alapján, nem jellemző olyan betegség, ami a falu specifikusának mondható lenne. Az orvos szerint nagymértékben fordul elő szív és érrendszeri megbetegedés, magas vérnyomás, de az orvos véleménye szerint ez az előrehaladott korral is jár, más megbetegedések 2-3 személynél lelhetők fel, ilyen a vesebetegség, vagy a pszichés megbetegedés, ami szintén 2-egyénnél fordult elő.

 

INTÉZMÉNYEK ÉS INFRASTRUKTÚRA

    Gyanta intézményeit, gazdaságához hasonlóan két részre kell osztani múltra és jelenre. A múltban Gyantán több fajta intézmény létezett. Így pl. saját polgármesteri hivatala volt, rendőrsége, állomása, fogorvosi rendelője, gyógyszertára, orvosi rendelője, könyvtára, iskolája (1-8 osztályig, magyar tagozat), óvodája, postája, református templom, baptista imaház, ortodox templom, borbély és egyéb közhasznú intézményei. Mindebből mára csak néhány maradt napjainkra, csak a legjelentősebbek, maradtak meg. Úgy, mint az orvos és a gyógyszertár, az iskola (1-4 osztály, összevont tanítási módszer, magyar tagozat) óvoda, könyvtár, a református templom, a baptista imaház, és az ortodox templom ez utóbbi kettő egy-egy házban van berendezve. Minden mást Kápolnára (Căpâlna) helyeztek át, ahová Gyanta közigazgatásilag is tartozik. Itt kell megemlíteni, hogy a Kápolnai önkormányzat és a Gyantai falu bizottság között igen jó a viszony, súrlódás nélküli, nemzetiségi vagy nyelvi konfliktusok nincsenek. Felvetődik a kérdés, ugyanakkor, hogy lehetséges az, hogy az orvost és a gyógyszertárat nem helyezték át? Itt kell megemlítenünk a falubeliek és az orvos beszámolóját, hogy ő azért maradt itt Gyantán, mert nem akart átmenni Kápolnára, és az orvosi rendelőt meg a gyógyszertárat a saját költségén újította föl és így maradhatott Gyantán. Továbbá azok a diákok, akik tovább kell, hogy tanuljanak azok kápolnára járnak 5-8 osztályba, ami 3 Km- re van Gyantától, ide rendszeresen jön a gyermekekért iskolabusz és viszi őket iskolába, de vissza már nem hozza a gyermekeket, annak ellenére, hogy az iskolabuszt a község fizeti. Infrastrukturálisan Gyanta települése rossz helyzetben van, az utak a falvak között rosszak, gyengén kővel leszórtak (valószínű, hogy télen alig vagy semennyire járhatok). Vízvezeték nincs a faluban, csak kutak abból is néhány használható, amelyeket a falubeliek is használják. Kiépítve, a kanalizálás sem létezik, a WC-k azok a bizonyos kezdetlegesek (pottyantós típusúak). Elektromos hálózat, az egész falut behálózó villany vezetéke van és ennek köszönhetően minden lakásban van villany, de a falu utcái nincsenek kivilágítva ennek ellenére. Néha megesik, hogy 1-2 perces villanyáram kimaradás van, a falubeliek ezt azzal magyarázzák, hogy amikor voltak szakemberek az elektromos vezetékeket lemérni, valamint azok állapotát fölmérni, akkor néhány vezetéket ki is cseréltek, de nem cserélték ki az egészet, pedig szükség lett volna az egész vezetékek ki cserélése. A telefonhálózat ki van építve az egész faluban, több háztartásban be van vezetve, sőt a falu fő útján még egy ?Public phone? köztelefon is található. A faluban még Internet lehetőség is van. Rendőrség vagy polgármesteri hivatal csak a szomszéd faluban van Kápolnán, tűzoltóság, mentő Belényesből jön, ha szükséghelyzet van.

(Forrás: "Bihar megye szórványmagyarságának gazdasági-társadalmi jellemzői. A gazdaságfejlesztés, mint a megmaradást elősegítő tényező", A kutatócsoport tagjai: Dr. Kovács Béla, Szűcs István, Dr. Flóra Gábor, Ary Gyula, Szolár Éva, Tőkés Eszter, Győrbiró András, Kutatásvezető: Dr. Szilágyi Györgyi)

Oldalmenü
Diavetítő